❀ Panorámás szállás Miskolctapolcán, a Bükk hegység ölelésében ❀
Ez alkalommal egyedül indultam útnak, annyira csodás volt az idő, hogy nem lehetett kihagyni, egyszerűen menni kellett valahová :) Így esett a választás egy közeli helyre. Az út a lillafüredi parkolóból indul, kiépített ösvényen, egészen Fehérkőlápáig, aztán folytatva a túrát Bükkszentkeresztre és onnan vissza Lillafüredre. A körtúra összesen 13 km, nem vészes. Útközben érinthetjük a Szent István forrást és Fehérkőlápán a kilátót. Felmehetünk idáig akár libegővel is (a libegőt egyébként ki kell egyszer próbálni!), aki le akarja csípni az utat. Utána már tényleg gyalogolni kell Bükkszentkeresztig, de nagyon megéri, igazán gyönyörű az erdő. Bükkszentkereszten megcsodáljuk Gyuri bácsi házát, gyógynövénykertjét!
Kellemes kirándulást kívánok mindenkinek!
Nézd meg a képeket! > Lillafüred-Bükkszentkereszt ☼
Ismét a Zemplénben járunk, a Bükk mellett ez a táj a nagy kedvenc! De mindegy is hol vagyunk, az ősz színeit nem lehet kihagyni, annyira csodálatos ilyenkor minden! Páratlan hegyvidéki panorámát kínál a Zemplén egyik hírneves orma, a Kerek-kő. A zárt, sűrűn tagolt hegységi terep csúcsáról annak változatos völgyrendszerére és bámulatos hegyeire látunk ki, ám ezért meg kell dolgozni: a Kerek-kő a településektől távol, az erdők ölelésében fekszik. Kisétálva rá mellbevágó a panoráma: hegyek és hegyek mindenütt, az ország azon kevés pontjainak egyikéről szemlélődünk, ahonnan nem tűnik fel síkság egyik irányban sem. Végeláthatatlan, völgyekkel és meredeken felszökő csúcsokkal telt terepben gyönyörködhet az, aki elvetődik erre a világvégi pontra.
Felüdülés a testnek és a léleknek egyaránt, csak ajánlani tudom!
Nézd meg a képeket! > Kerek kő ☼
Tudtad, hogy Miskolctapolcán van egy vár? Hát én sem. Meglepetten vettem tudomásul, és ez azt jelentette, hogy oda kell mennem!
Legegyszerűbb követni a már nem üzemelő szállítószalag vonalát, aztán a hegytetőn lecsapni jobbra az ösvényen. A Várhegyre a sárga háromszög jelzésű turistaút vezet, onnan meredek (nagyon-nagyon meredek!) ösvény visz lefelé a sánchoz.
Leküzdöttem magam az ösvényen, közben arra gondoltam, hogy tuti nem mászok fel mégegyszer :), lennie kell valami másik útnak, ami lefelé vezet innen. Találtam is egy utat, nem volt más választásom, biztos jó lesz. Ezen szépen lejutottam a hegy aljára.
Sajnos Miskolctapolca vára már elpusztult, elmosódott határvonalú földhalomvár a Bükk-vidék központi hegyeinek déli lejtőjén. A vár nem maradt fent, csupán a Miskolctapolca nyugati szélén fekvő, erdő borította, 225 méter magas Várhegy őrzi emlékét. Az ásatások a késő bronzkorban Kr.e. 1 600–Kr.e. 900 (!) létrejött földvár jelenlétét valószínűsítik, de római kori szórványleletek is előkerültek.
A vár az egész hegytetőt magában foglalja. A hegy természetes alakjához igazodva szabálytalan, hosszúra nyúlt formát mutat. Sánc veszi körbe minden oldalról, kivéve a K-i, igen meredek hegyoldalt a Barlang-fürdő felett, ahol elmosódott perem jelzi az erődítmény szélét. A sánc jó állapotban maradt fenn, magassága helyenként 4–5 métert is elér. A vár hossza jelenleg (a kőbánya szélig) 330 m., legnagyobb szélessége 140 m. Egykori területe, a lebányászott résszel együtt 3 ha körül lehetett.
Az eddig előkerült leletek szerint az első település a Várhegyen a neolitikumban (Újkőkorszak) keletkezett, majd hosszú szünet után a késő bronzkori Kyjatice-kultúra lakja, később pedig a késő kelta korban is használták. Magát a sáncot a két utóbbi korszakba helyezhetjük, feltehetően a késő bronzkor embere volt az első építője. Érdekes maga a sánc, először azt hittem nem régen építette valaki unalmában, olyan jó állapotban van, de nem! A késő bronzkor= Kr.e. 1 600–Kr.e. 900.! Hát ez jó régen volt.
Nézd meg a képeket! > Miskolctapolcai Vár☼